Férgek hatással lehetnek a szívre. A szívférgesség tünetei kutyáknál

A szívférgek kártétele A szívférges kutya szervezetében, a férgek mechanikai és toxikus kártétele következtében, több szerv is károsodik. A legfőbb problémát - bár a betegségnek szívférgesség a neve - nem a szív üregében, hanem a tüdőartériákban tartózkodó férgek okozzák. A tüdő keringése romlik, állományát kötőszövet szövi át, ezzel a légzőfelület csökken, a tüdő rugalmatlanná válik.

A szívbillentyűk elégtelenül záródnak, a jobb szívfél kitágul, emellett — a teljesség igénye nélkül - szívbelhártya-gyulladás, érelmeszesedés, érszűkület, vérrögképződés jelentkezhet. Gyakran károsodik a máj és a vese is. A szívférgesség tünetei A fertőzött állatok gyakran tünetmentesek.

A Magyarországon előforduló féregfertőzések

Nagytestű kutya élettartamát és életminőségét nem feltétlenül befolyásolja kifejlett szívféreg. Enyhébb fertőzöttség esetén mérsékelt fáradékonyság, lesoványodás, alkalmankénti száraz köhögés, nehezített légzés, munka- és sportkutyáknál a teljesítmény csökkenése fordulhat elő.

Súlyosabb esetben kifejezett nehézlégzés, makacs száraz köhögés, sápadt nyálkahártyák, fáradékonyság, hasvízkór, a végtagok vizenyője hívhatják fel a figyelmet a betegségre. A súlyosabb tüneteket mutató kutyák sajnos gyakran el is pusztulnak rövid időn belül. Szűrővizsgálat A kutyák fertőzöttségének megállapítására rutinszerűen két módszert alkalmaznak. Egyrészt a kifejlett, megtermékenyített nőstény által a véráramba bocsátott első stádiumú lárvákat, úgynevezett mikrofiláriákat keresnek a vérkenetben mikroszkópos vizsgálattal.

E-mail Szívférgesség A ragadozók szívférgességét a Dirofilaria immitis nevű fonálféregfaj okozza. A féreg kifejlett egyedei átlagosan cm hosszúak, főként a szívben és a tüdő artériáiban élősködnek.

Azokban a napszakokban, amikor várhatóan nagyobb a szúnyogcsípés valószínűsége, ezek a lárvák kivándorolnak a hajszálerekbe, hogy minél több esélyük legyen szúnyoggal találkozni, és annak a testében tovább fejlődni. Ezek a legnagyobb eséllyel az esti órákban vett, hajszálerekből származó vérmintában lelhetőek fel.

Pozitív vizsgálati eredmény még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az állat szívféreggel fertőzött. Egy rokon faj, a bőrférgességet okozó Dirofilaria immitis is hasonló módon fejlődik, és a megtévesztésig hasonló küllemű mikrofiláriákat bocsát a véráramba.

A szívférgesség kimutatására rutinszerűen alkalmazott másik módszer egy, a kifejlett nőstény szívféregben megtalálható anyag gyorsteszttel történő kimutatása a vérből.

Ez a vizsgálat az állatorvosi laboratóriumok mellett már a legtöbb rendelőben is elérhető.

Mindent a szívférgességről

A gyorstesztekhez mindössze csepp vérre van szükség a kutyától, az eredmény 10 perc alatt megvan. Kétes esetben érdemes lehet más gyártó gyorstesztjét is igénybe venni, illetve a szívféreg DNS-ét kimutató laboratóriumi PCR vizsgálatot végeztetni.

Ez utóbbi az elérhető legpontosabb, egyben sajnos a legköltségesebb vizsgálati eljárás.

Időben végezzük el a tesztet! Kölyökkutyák esetében legkésőbb nyolc hetes életkorban meg kell kezdeni a védekezést.

Paraziták a szervezetünkben: mikor gyanakodjunk?

Az első kezeléshez képest fél évre, azt követően pedig évente ajánlott szűrővizsgálatot végezni ezeken a kutyákon.

A 7 hónapos kor feletti kutyák esetében amennyiben azoknál korábban nem alkalmaztak szívférgesség megelőzésére alkalmas szereket a védekezés megkezdése előtt szűrővizsgálatot kell végezni, és azt fél év múlva, majd évente egyszer ismételni.

Hogyan védekezhetünk a szívférgesség ellen? Jó ötletnek tűnhet a szúnyogok távoltartására alkalmas férgek hatással lehetnek a szívre kezelni a kutyát, hiszen ha nincs csípés, nincs szívférgesség. Azonban az ilyen rácsepegtető oldatoknak és nyakörveknek csak bizonyos szúnyogfajok ellen van bizonyítottan megbízható hatása, illetve egyes fajok ellen az átlagosnál jóval rövidebb ideig hatnak így például akár 2 hetente szükséges lenne spot-onnal kezelni a kutyánkat.

Nem alapozhatjuk kizárólag helmintak gyogyszerei a szívférgesség elleni védekezést, azonban kiegészítő kezelésként érdemes őket alkalmazni.

A megelőzés alapvető szerei mind a lárvaölő tulajdonsággal bíró makrociklikus laktonok csoportjába tartoznak. Ilyenek a hazánkban rácsepegtető oldat formájában elérhető moxidectin és férgek hatással lehetnek a szívre, valamint a milbemicin-oxim tartalmú tabletták. Megfelelő alkalmazás esetén ezek a szerek jó hatékonyságúak és biztonságosak.

A kutyákra törzskönyvezett készítmények - előírásszerű alkalmazásuk, adagolásuk esetén - biztonságosnak bizonyultak MDR-1 defektussal élő kutyák esetén is. Akár spot-onról rácsepegtető oldatakár tablettáról van szó, az előírás szerint 30 naponta ismételni kell a kezelést.

A korábbi gyakorlat az volt, hogy a fertőzött területeken a védekezést a szúnyogszezon kezdete előtt egy hónappal kezdték, és a szúnyogszezont követően még egy hónapig alkalmazták ezeket a szereket.