Férgektől Aybolitdal

Miért karcolják meg fogaikat férgekkel. PEÉRY PIRI: ANNE Regény (2., befejező rész) V.

Regény 2.

A napóra aranyozott rúdjának árnyéka a kilencesen állott. A Forum fölött sárgán hullámzottak az óriási selyemernyők, amik nyáron át hűvös árnyékot vetettek az egymás fölé emelkedő terraszokra. Kékes homályban álltak a fehér márványszobrok, Tarquinius nagy csatornájának vörös palatetői, a szónokok emelvénye, amit az antiumi hajók vassarkantyúi díszítettek s a comitiummal szemközt sorakozó régi tabernák.

Csak a tér mélyén csillámlott föl itt-ott a talajvíz a kockakövek hasadékaiban, emlékeztetve a mocsárra, amelynek nádasában az anyafarkas szoptatta Rhea Silvia ikreit.

Concordia templomának lépcsőin, ahonnan ki lehetett látni egész a Via Sacra ékszeresboltjáig, két fölszabadított rabszolga ült és kockázott a márványba karcolt táblán. Beszédük és a festett puszpángkocka csattogása visszhangozva járta be a bazilikákkal szegett teret. Mindketten ama gyűlölt és megvetett Corneliusok közül valók voltak, akiket Sulla bosszúja szabadított rá Rómára a második proscriptio után s akik szennyes, foltozott köpenyükkel minden utcasarkon előbukkantak a henyélők, tolvajok és kolduló papok zajongó tömegében.

Tizennégy szeszterciusszal úszom egy óra óta.

A Damonnak szólított, kurtára nyírt, fekete szakálas, szikár, nagycsontú macedóniai gúnyosan villantotta ki miért karcolják meg fogaikat férgekkel fogait, azután szótlanul pörgette meg ujjai között a kockát. A vöröshajú tovább folytatta: —Holnap újra eladhatom magam Dolabellának, a legpiszkosabb uzsorásnak, akinek valaha lapos körmei voltak Rómában. Ebben a pillanatban egy bíborszegélyű tóga csücske lebbent meg fönn, a templom oszlopai között.

ha a pinworm a hüvelybe kerül férgek neve és kezelése

Egy szokatlanul fiatal aedilis közeledett a játszók felé, lassan, elgondolkozva lépegetve az árnyékos csarnokban. Simára, borotvált fehér arca kissé duzzadt volt és álmos kifejezésű, amivel éles ellentétben álltak energiától sugárzó, fényes fekete szemei. Gondos fürtökbe szedett haja elöl már ritkulni kezdett, aminek eltüntetése éppoly gondokat szerzett a fiatal patríciusnak, mint Licinus borbélynak. Kezében pergamentekercset szorongatott, talán Theokritosz egy idilljét, talán egy adóslevelet.

Eleganciájához és pompás megjelenéséhez mind a kettő egyformán illett. Már csaknem odaért a libertinusok háta mögé, akik nem vették észre a közeledőt, mikor egyszerre a nevét hallotta említeni, összeráncolta sima homlokát és megállt.

Figyelni kezdett.

kysta a férgektől papaverin a pinwormok ellen

Az aedilis kétezer talentummal tartozik neki és a diktátor barátságával sem dicsekedhetik. Vagy miből telnék ezüsttel díszíteni a színpadot és selyembe takarni a napot?

Férgektől Aybolitdal

Hat,—kiáltotta újra leejtve a színes kockát a sima márványra,—nyertem. A másik bosszúsan oldozta le nyakáról a piszkos bőrzacskót és odadobta a macedóniai elé.

Fölkelt és karjait lustán himbálva átvágott a téren egy szűk utca irányában, amely a halpiacra vezetett. A macedóniai mohón kezdte számlálni a pénzt.

Az aedilis ott állt tíz lépésre mögötte egy oszlop mellé húzódva. Arcán elégedetlenség és harag tükröződött. Csakugyan, ennek a fahéjszínű gazembernek igaza, van.

parazita port avenue ifjúság szövegében parazita típusa

Az utolsó játékok alatt, amikkel atyám emlékét tiszteltem meg, százhúsz gladiátorom maradt itt a téren. Mindegyik egy talentumba került. A delosi és corinthusi ezüsttálakat, szobrokat és festett márványokat sem adják ingyen.

Azután a szakácsok, pékek, gyaloghintó-hordók, énekesek és hárfások De ezek nélkül lehetetlen élni.

A BIHARI REMETE

Az ember csak a szép, gazdag dolgokon keresztül tudja eléggé becsülni önmagát és gyűlölni az uzsorásokat. Dolabellát fel fogom akasztatni, de addig is most szűk nekem Róma. A Miért karcolják meg fogaikat férgekkel istenének oltárán már meggyújtották a lángokat és nincs rosszabb az egészségtelen levegőnél, amely a hideglelést jelenti.

Egy negyedév a tenger túlsó felén és Crassus ezüstös zsákjai mindent rendbehoznak.

Ej, nem érdemes ma elővenni a tegnapi gondokat, amik a hajó után elsimuló hullámmal együtt enyésznek el. Aemilius gályája az éjjel indul Görögországba.

husévo férgek féregbetegség okai

Arcára újra kiült a nyugalom derültsége, mikor fölpillantott. A macedóniai még mindig ott ült a lépcsőn és köpenye alól előhúzott kurta kardjával valamit vésett a csikorgó márványba.

Előrehajolva térdelt, kardját két kézre fogva s az izzadságcseppek odahullottak homlokáról elébe, a fehér kőre. Az aedilis elmélázva, szeretettel nézett körül a Forumon, mintha annak minden részétől külön akarna búcsút venni.

Férgek a maszkban?!

A sárga selyemernyők alatt olyan miért karcolják meg fogaikat férgekkel az egész tér, mint egy óriási terem, aminek túlsó felén, az árusok bódéi között mintha hangyák nyüzsögtek volna.

Az aedilis, mint minden római, rajongott a Városért, amelynek gyönyöreiről annyi rosszat mondtak a költők s most kissé kesernyés gúnnyal mormolta maga elé: Cumaeban a platánok alatt lakik a boldogság A macedon saruinak csoszogása rázta föl álmodozásából.

Kassák Lajos: Misilló királysága Regény Ettől a naptól kezdve még kevesebb időt töltött bent az asszony, reggel segített a szolgálónak az ágyazásnál, egyik kezében a gyereket dajkálta, másikkal a beteg embert támogatta, aki minden lépésnél megingott, mint a nádszál. Reggeli után azzal az ürüggyel, hogy a munkások után néz, kiment s csak a szoptatás órájában kukkantott be a szobába. Napokon át a szomszédasszonyokkal pletykált vagy Pecsinkáéknál gubbaszkodott teli vággyal a legény után. Misilló ezalatt türelmesen nyomta a fészket, a gyerekkel vesződött, néha-néha a homályos ablakon át a major kopasz térségére bámult, ahol már az őszi szántásra készülődtek az emberek. Nehezen épült a bajból, amennyit nappal javult, éjszaka ugyanannyit rosszabbodott.

A libertinus egy csapszék fele igyekezett, amelyből részeg matrózok kurjongatása hallatszott. Az aedilis kilépett az oszlop mögül s tógája ráncait összébb fogva, megindult a lépcsők felé.

helminták hordozói jó hatékony gyógymód a férgek ellen

A játszók táblái mellett friss karcolás nyomai csillogtak a márványban. Az arca elváltozott, fekete szemeiben különös fény lobbant fel, aztán gyors léptekkel sietett el a Via Sacra irányában.

Az éjszaka első órája már nem volt messze, mikor az aedilis gyaloghintója föltűnt az ostiai kapu mögött. Kíséret nélkül indult útnak, mintha csak sétát akart volna tenni a Városon kívül, a nyaralók között.

Még feleségétől sem búcsúzott el.